28/10/2026
(személyes bejegyzés)
Majdnem este 7 óra.
Csörög a telefon, az egyik helyi apartman tulajdonosa hív.
-Szia, nem zavarlak? Nektek mennyire válik be a szoftver, amit használtok?
Válaszolok, szó szót követ, aztán már a Balatonról beszélünk, hogy mennyit emelkedett a vízszint, hány vendéglátóhely van Szárszón, és hogy milyen szép az ősz Gyulán. Ők nem itt élnek. Megbeszélünk egy kávét, vagy egy ebédet, még nincs eldöntve, de találkozunk, ha 'lejönnek', mert rég beszéltünk és lenne és még mit, de este van, vacsoraidő, rám is várnak, talán neki is dolga van, elköszönünk.
Nem megy ki a fejemből ahogy Viki vágyódva mondja, hogy milyen szép az ősz Gyulán 🍂🍁
Eszembe jut, amikor a Dunakanyar meseszerű erdőiből elindulva jártam haza Gyulára. Miközben a honvágy és az ottani otthonosság érzése dacolt egymással bennem, és vártam, hogy lássam a kedvenc gyulai helyszíneimet, minden illatát és színét igyekeztem magamba szívni a hegyvidéknek, és elhozni azt is magammal: otthonról, haza.
A dobogókői varázslatos erdei utat, ha tehetem, azóta sem hagyom ki, ha Budapest közelében járok, főleg ősszel! Csupán néhány hét, amikor teljes színpompájában tündököl az erdő, és mindösszesen alig néhány szerencsés óra, amikor napsütésben úszva látható a grandiózusan tökéletes őszi látvány, amire fölösleges szavakat keresni, mert leírni úgysem lehetséges.
Van év, hogy megadatik, hogy személyesen is átéljem, van, hogy az időjárás és az elfoglaltságaim nem kedveznek mindennek, de a szememet lehunyva bármikor elő tudom hívni, ha vágyom rá, a tökéletes őszi pillanatot 🧘🍁🍂🌞📸
Ismerős az érzés 🙂
Aztán újra az őszre gondolok, és Gyulára, és eszembe jut ez a kép ⬇️ ☺️📸🍁🍂🌞
Az egyik egykori kispostán kellett átvennem egy csomagot egy őszi napon Gyulán. A reggeli órákban szerettem volna túlesni a procedúrán megúszva a sorbanállást, arra azonban nem számítottam, hogy a várkerti fiók, igazodva a közeli szálloda vendégeinek napi ritmusához, csak később nyit. Csalódottan ültem le a parkolóval szemközti széles betonperemre, ami a Várfürdő bejárata melletti postaépület felett magasodott. Várakozás közben biztosan néztem egy ideig a telefonomat, az utat, a fákat, egy elguruló gesztenyét, a várat, azt, aki éppen arra járt, ezekre nem is emlékszem igazán, arra azonban igen, amikor egy bizonyos szögben, egy bizonyos napállás mellett hirtelen megpillantottam azt az őszi képet, amibe beleszerettem 😯🥰
Még napokig arra kanyarodva mentem a reggeli útjaim során, gondosan kiszámolva időben azt a bizonyos pillanatot, amikor a Lovarda tetőszerkezete, a parkoló és a Csónakázó-tó melletti öreg fák lombjai fölé ér a korareggeli napfény előhozva a legszebb színeket, és finom sugárban láthatóvá teszi azt az addig csak finoman érzékelhető lassan felszálló párát, ami a tó felől ősszel reggelente az út felé érkezik ☺️🌞🍂🍁
A második kép 📸🍂🍁🌫️
A Tiborc utcai hídon jöttem át egy ködös őszi reggelen. Egészen leszűkült a látótávolság, amikor a hídon átkeltem. Fél óra telhetett el, mielőtt visszaindultam, közben felkelt a nap, és finoman elkezdett eloszlani, de legalábbis áttetszőbbnek tűnni a függönyszerűen alábukó tejfehér ködfátyol.
A hídhoz közeledve a ködön átszűrődő napfényben szarvasok és őzek sziluettje rajzolódott ki, amint a Körös régi medrében csörgedező Élővíz-csatornából isznak békésen. Lassítottam, igyekeztem nem megzavarni az állatokat, és megfigyeltem a jelenetet, amennyire csak lehetett. Azóta, ha ködös reggelre ébredünk, kivétel nélkül mindig eszembe jut ez a kép, és az, hogy vajon most is ott vannak-e az állatok. Ha arra mennék, vajon láthatnám őket újra? 🦌🦌🥹🤔
A harmadik kép 📸🌬️🍂🍁
A harmadik kedvenc gyulai őszi 'képem', az Almásy-kastély nagy gonddal rendezett parkjában, a csodálatos, zöld takaróra hulló, méltósággal alálibbenő falevelek látványa. Bár ez inkább 'videó' ha pontos akarok lenni. Egy őszi fotózás alkalmával kaptam ajándékba a pillanatot. Aztán, mivel szívesen jártam vissza, egészen sokféleképpen sikerült 'elkapnom' ezt az őszi képet. A magas fák engedelmeskedve az időjárásnak és a szélnek, hol méltóságteljes eleganciával, hogy szenvedélyes, magávalragadó, szinte már filmbeillően giccses sokaságban, egyszerre és táncolva dobják le a színes leveleiket. Bármelyikhez is van szerencséje az arrajárónak ősszel, a kastélypark végérvényesen leveszi a lábáról a legkomorabb ellenállót is ☺️💃🍁🍂♥️
Szóval tényleg szép az ősz Gyulán ♥️☺️
Szép a Várfürdő kültéri melegvizes medencéiben ülve, a gőzből nézni a színes őszi parkerdőt 🍂
A fürdő melletti partszakaszon a kupolaszerűen víz felé hajló ciprusokat és vörösfenyőket a stégről ♥️
A Várkonyi Apartman ablakában, a meleg szobából nézni a szürke utcán kopogó esőt ☕☕🍂
A Várkonyi Bistro & Bar vendégeként élvezni egy finom, forró tányér ételt 🍲🍁♥️
Élvezni a pillanatot, amikor nincs más teendő, mint jelen lenni, elvárás és feladatok nélkül ☺️🍁🍂♥️
Nekem ezek a legkedvesebb őszi pixeljeim Gyulán 📸🌞🍂🍁♥️
Ha most eljössz, neked is lehetnek ilyen, vagy ehhez hasonló saját pillanataid Gyuláról, mint nekem/nekünk ☺️♥️
És ugyanúgy hazaviheted őket magaddal, mint ahogy én is elhozom ide, ha éppen vágyom rá, a Dunakanyart 🙂🧘♥️📸🍁🍂
Foglalj szállást, és hagyd, hogy megtaláljon téged is a tökéletes őszi pillanat Gyulán! 🥰
Várunk szeretettel! 🦌🦌☕☕♥️
Várkonyi Apartman****
5700 Gyula, Kossuth Lajos utca 12.
📞 +36308712204
📩 [email protected]
www.varkonyiapartman.hu
NTAK regisztrációs szám: EG22048794
_agi_admin
