15/06/2026
Szarvasok Angyalfalván
A holtak után egyszer egy élő szarvas is járt bent a kertben.
A nagylányom kopogott be félve éjszaka a hálószobámba:
– Valami dobog a kertben. Hallod?
Nem hallottam.
Éppen egy végtelen telefonbeszélgetésben voltam.
Le se tettem.
Csak figyelni kezdtem.
Odakint egy szarvas patai dübörögtek.
Zengett tőlük a kert.
Ásót ragadtam, az volt kéznél.
A lányom az ajtó réséből figyelt.
– Ugye nem mész ki?
De kimentem.
A lépcső tetején állva is magasabban volt nálam a hatalmas agancskorona.
Az ereszcsatorna fölé ért.
Nem mondom, hogy nekem sikerült kiüldöznöm.
Inkább csak elunta a tévelygést meg a társadágot.
A megjelenésem után végre kitalált az utca felé, és végigcsattogott az aszfalton.
A telefonban közben még mindig mondta valaki.
Én meg csak aháztam tovább.
Azt, hogy egy agancsos jelenés járt nálunk, hiába magyaráztam volna.
Sokáig nem tudtunk elaludni.
